vissza a főlapra

1138 Budapest, Népfürdő u. 38.

  fax: 45-24-515  

 e-mail:

honlap:

VÉLEMÉNYEK, FÓRUM

 

VITAESTEK ›     

KIADVÁNY ›     

A VASMINISZTER ›     

TAGFELVÉTEL ›     

SAJTÓSZEMLE ›     

látogatók száma:      


2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

 

2011. 03. 17. | Dr. Papanek Gábor alapító tag

 


Megjegyzések a Baross G Társaság legutóbbi ülésein elhangzottakhoz
A Társaság legutóbbi ülésein már az új kormányzat és önkormányzat neves képviselői tartottak bevezető előadásokat. S bár Magyarországon nagy hagyományai vannak a „minden nagyon szép, minden nagyon jó” típusú állásfoglalásoknak, véleményem szerint súlyos politikai hiba lenne nem észrevenni, hogy a résztvevők döntő többsége - bár egyértelműen szimpatizált mind az előadókkal, mind az általuk képviselt politikai erőkkel - vegyes érzelmekkel fogadta az elhangzottakat. Az előadók ugyanis (a programtól is eltérve) nem szóltak arról, a kormányzat miként kívánja orvosolni az adott témákat illetően a társadalmat leginkább foglalkoztató gondokat.
A problémát azért is jelezni kell, mert a hallgatóságnak igaza volt. A vezetéselméletnek egyértelmű álláspontja, hogy a vezető legfontosabb, s másra át nem hárítható tennivalója a stratégia kialakítása, s a lehetőségek szerint ennek megfelelő cselekvés. Ha az állam még nem alakította ki közlekedési stratégiáját, a közlekedés vezetőinek több változatban kell kidolgoznia „forgatókönyveket”. Attól, hogy Budapestnek ma nincs pénze nagyberuházásokra, még kidolgozható lenne a városfejlesztési koncepció – és ki is lehetne takarítani a várost. S a hozzászólások, valamint a „folyosói” megjegyzések arra mutatnak, hogy a hallgatóság ismerte is a jelzett vezetéselméleti tételt.
De a stratégia kimunkálását és közreadását sürgetik a politikai meggondolások is. Nyilvánvaló következményei lesznek ugyanis annak, ha a politikusok a mindennapok gondjaival küzdő választópolgároknak nem a gondok megoldásáról, hanem például az előző vezetés felelősségéről beszélnek (de tényleges felelősségre vonás nélkül).
A Baross Gábor Társaságnak pedig talán a legnagyobb haszna az, ha módot nyújt az ország vezetőinek a társadalmi vitára, s e viták olykor kellemes, máskor azonban esetleg fájó, de időben megismerhető tapasztalatainak a megszerzésére.

 

2011. 03. 08. | Janitsáry Iván mérnök, alapító tag

 


A Baross Gábor Társaság Vezetősége 2011. március 07-én kelt "Milyen legyen Budapest?" című irata- véleményem szerint- kiválóan foglalta össze a február 17-i összejövetelen Tarlós István főpolgármester úr és Finta József építész úr előadása alapján kialakított társasági állásfoglalását.
Budapest összetett és súlyos gazdasági és működési helyzetében helyesen határozta meg azokat a legfontosabb diagnosztikai elemeket, amelyek orvoslása feltétlenül szükséges és helyesnek tartom a Társaság által javasolt – az ismert körülmények által lehatárolt lehetőségek között – az intézkedések sorrendiségét is.
Nagyon jónak tartom az Új Budapest stratégiát kidolgozó Városfejlesztési Csoport kialakítására irányuló javaslatot. Ennek a csoportnak a munkáját hatékonyan segíthetné egy olyan információs és konzultációs tér kialakítása, amely a civil társadalom lehetséges legszélesebb körű bevonására is lehetőséget adna. Meg kellene teremteni azt a lakossági közhangulatot formálni tudó közösségi diszkussziós teret, amely kihasználná a városi közvélemény jelenleg megfelelő fórum nélküli, aktivitását. Egy a lakosság széles körű aktivitására számító konzultációs szerveződés igényli a professzionális irányítást és előkészítést, de nem igényel semmilyen forrást, de ugyanakkor jelentős eredményeket hozhat.
A Városfejlesztési koncepcióinak, a fejlesztési terveknek kialakítása nem igényel jelentős pénzügyi forrásokat, de időigényes és a közvélemény elfogadása szempontjából fontos tevékenység, amelyre ki kell használni a források megnyílásáig kényszerűen rendelkezésre álló időszakot.
Javasolom, hogy a Városfejlesztési Csoport működésében ilyen értelmű tervezett szervezett tevékenységgel egészítse ki.
Őszinte elismeréssel gratulálok "Milyen legyen Budapest?" című állásfoglaláshoz.

 

2011. 02. 21. | dr. Laposa József mérnök, Magyar Tájépítész Szövetség

 


Mégegyszer köszönöm a meghívást. Kifejezetten örültem az elhangzottaknak, különösen annak, hogy a Főpolgármester Úr kiemelte a zöldfelületek és a közterületek fejlesztésének fontosságát és hogy hangsúlyozottan szóba került a Zöld-Város koncepció. Nagyon megnyugtató, hogy neves építészek jeles gondolkodók dolgoznak a város stratégiájának elkészítésén.

Tájrendező mérnökként, városépítési, városgazdasági szakmérnökként hadd fogalmazzak meg néhány mondatot:
1. Az épület- azaz egyedi objektumok, projektek tervezése és a várostervezés két külön szakterület, azaz a város fejlesztési stratégiájának kidolgozását feltétlenül várostervezésben gyakorlattal rendelkező szakembereknek kell irányítani.

2. Ahhoz, hogy Finta építész úr fogalmával éljek Budapest FONTOS hely, élhető, szerethető város legyen alapvető fontosságú a Főpolgármester Úr által is kiemelt zöldfelület és köztér megújulás.
Véleményem szerint szükséges a fővárosra- az agglomerációra is kiterjedően- egy zöldfelület /közterület/ fejlesztési koncepció kidolgozása, amely feltárja a lehetséges új zöldfelületeket, a meglévők között megteremthető ökológiai folyosókat - a város alapvető szerkezeti átalakítási vonalaival összhangban- és a környező táj /agglomeráció/ élő felületei és a város zöld elemei közötti kapcsolatokat. Olyan zöldfelületi koncepció szükséges amelyet követően nem lehetséges a klímaváltozás és az ökológiai válság idején fa nélküli -télen hűtő, nyáron fűtő- azaz a mikroklimatikus adottságokat tovább rontó vastag díszburkolat (lásd Budapest Szíve Program Papnövelde utca!) létrehozása és amely városökológiai ismeretek alapján az élő elemek összefüggő rendszerének kialakítását teszi lehetővé, valamint a közterületek minőségének növelésével segíti a város, egyes város részek rangjának, életminőségének, ingatlanértékének emelkedését.
A Zöld-Város koncepció szerintem csak úgy valósítható meg, ha elkészül ez a zöldfelület /közterület/ fejlesztési koncepció és az meghatározó alapja lesz a városfejlesztési stratégiának és a városrendezési tervnek!!

3. Az egyes közterületek átépítésekor, fejlesztésekor alapvető gond, hogy közművek (pl.: csatorna főgyűjtő) vagy közlekedési utak tervezése folyik és mintegy mellékesen fordítanak figyelmet a közterület felszíni minőségére. Az lenne célszerű ha minden a közterület felszínét megváltoztató beavatkozás közös tervezői munka alapján lenne csak elvégezhető városrendező, tájépítész, különböző közműtervező ill. közlekedési szakemberek együttes munkájával. Ezáltal biztosítható a közterületek egységes -a városökológiai és esztétikai szempontokat is magában foglaló- szemléletű tervezése, kialakítása.

 

2011. 02. 21. | Finta József akadémikus

 


Kedves János!

Telefonon kérted, hogy elküldött szövegemet - mint jövendő előadásom tömör összefoglalóját egészítsem ki az aktuális problémák feltárásával és kezelésének lehetőségeivel. Bár úgy gondolom, hogy ezeket az akut kérdéseket írásom érinti, megpróbálom kiegészíteni a „BUDAPEST - ÁLMOKAT” a napi gondok felsorolásával.
A Város legsúlyosabb problémája önkormányzati struktúrájának működésképtelensége,- a túlzott jogokkal, hatáskörökkel felruházott 23 „kisváros” - a kerületek, és a súlytalan (pénztelen) központ, a városirányítás, a Főpolgármesteri szervezet. E struktúrán mielőbb változtatni kell. Hasonlóan óriási gond az egykoron jól működő tömegközlekedés pusztulása, a megfontolatlan metro-építés (a 4-es metro csődje), az aglomeráció város-kapcsolatainak (tömegközlekedésének) teljes hiánya, és persze a Ferihegyi gyorsforgalmi út és vasút kiépítetlensége.
Kezeletlen a PANEL-probléma, amely jóval nagyobb gond annál, mint amit a házak szigetelésével meg lehet oldani (regionális centrumok hiánya, a parkolók megoldatlansága, az 52 m2-es lakásstruktúra megbonthatatlansága stb.). Nagy kérdés, mit lehet tenni az eklektikus városmag revitalizációja ügyében - milyen forrásokból lehetne felújítani és élhetőbbé tenni ezt a most egyre elszegényedőbb, szlömösödő világot, amely egyébként maga a CENTRUM (elnéptelenedő, irodásodó belvárosi valóságában). A város óriási területen terül el (a családi- és társasházak övezeteivel) s ezt a hatalmas területet alig lehet ellátni - kezelni infrastruktúrával. Vissza kell húzni a város életét a folyóra - amely óriási adottsága, s komolyan kellene venni a DUNA-STRATÉGIA ügyét (e téren óriási lehetőségeink lennének,- ám az erre szánt EU-s pénzeket, ha nem figyelünk, Németország, Ausztria és Szlovákia elszívhatja!!!).
Újra kell gondolni a város egész közlekedési rendszerét, a gépkocsi mentes övezetek helyét, a P+R parkolók pozícióit, s egyáltalán, ezt az egész működési rendszert, ami mára elérte önnön fenntarthatóságának határait.
Bár számtalan egyéb probléma lenne, amit említhetnék, úgy gondolom, hogy az előző írásból és ebből össze lehet ollózni egy rövid előadás-vázlatot.
Erre az ollózásra teljes mértékben felhatalmazlak Titeket.

» Letöltés/megnyitás: Milyen legyen Budapest (.doc)

 

vissza a lap tetejére