vissza a főlapra

1138 Budapest, Népfürdő u. 38.

  fax: 45-24-515  

 e-mail:

honlap:

SAJTÓSZEMLE

 

VITAESTEK ›     

KIADVÁNY ›     

A VASMINISZTER ›     

TAGFELVÉTEL ›     

SAJTÓSZEMLE ›     

látogatók száma:      


2011 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

 

2011. 03. 28. | Közéleti Gazdasági Krónik

 


MILYEN LEGYEN (LESZ) BUDAPEST?

BAROSS GÁBOR TÁRSASÁG RENDEZVÉNYE

"Milyen legyen (lesz) Budapest" címmel, tartotta összejövetelét a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság Budapesten, a média képviselőinek meghívásával. Vitaindító előadást Tarlós István budapesti főpolgármester, a szakmai korreferátumot dr. Finta József építész tartotta, a rendezvényt Bod Péter Ákos elnök moderálta.
Megtudtuk, hogy nyolc évvel ezelőtt Tarlós István főpolgármester is az egyesületet alapítók között volt. Most a Budapestről szóló disputához ő kérte Finta József jelenlétét, mivel "együtt konspirálnak" a budapesti távlati városrendezési tervek ügyében és érdekében. Jelenleg még várnak, amíg az elképzelésekből letisztult tervek lesznek, hozzá engedélyek és látszanak a források is, akkor állnak ki a közvélemény elé. Egyenlőre a főpolgármester felkért egy szűk körű Építész Tanácsot, melynek vezetője Finta József, a városrendezés kérdéseinek kezelésére. Az egyesület ugyan nem kíván politizálni, de a főpolgármester a rendezvényen érzékelte, a politika említése nélkül ő maga nem szólhat a főváros dolgairól.
A rendezvényen elhangzottak szerint, sikerre számító rövid távú beruházások, változások: Az Ybl Bazár felújítása, a budai fonódó villamosok kérdésének megoldása, a Lágymányosi hídon az 1-es villamos átvezetése, és a híd nevének Szent László-hídra változása. Budapest zászlaja is változhat, valószínűleg fehér mezőben lesz a város címere, nemzetiszínű szegéllyel, de erről még megkérdezik a szakértőket. Budapest egy olyan város, amely meghatározza az ország jövőjét is. Sokszor mondják, hogy az ország fej-nehéz, vagy Budapest vízfej az ország testén, de ez nem igaz. Budapest fontos hely, akár Közép-Európa kulturális fővárosa lehet, ami az egész országot maga után húzná. Budapestet zöld várossá lehet változtatni - minimális összegből -, például a kipusztult fasorokat újra kellene ültetni a budai Dunaparton. Nem úgy, mint a Várban, ahol díszcserjékkel pótolják a platánokat.
Egyesíteni lehetne azt a fantasztikus zöld világot, ami a Gellért-hegytől a Tabánon, a Német-völgyön keresztül, a Horváth-kerten, Vérmezőn, a Mechwart-ligeten, a Marczibányi téren át, egészen Hűvösvölgyig terjedhet. Ez a zöld zóna teljesen kihasználatlan. Elhangzott, hogy hozzá kell nyúlni a lakótelepekhez is, hiszen ezek nem kapták meg azokat a közösségi létesítményeiket, amelyeket a tervezők beterveztek.
További beavatkozási pontok: Dél-Buda és Dél-Pest, a Kongresszusi Központ kérdése, a sokat emlegetett gyaloghíd, a múzeumi negyed, amelynek nem falként, a Dózsa György út mentén kéne megvalósulnia, hanem eredeti helyükön. Szó volt arról, hogyan lehetne a Terézvárost az Új-Lipótvárossal egyesíteni, s az Eiffel csarnoktól a Városligetig egy zöld zónát létesíteni, akár az Állatkertet rávinni a sínek tetejére és a Kodály köröndtől egészen a Szent István parkig egy keresztiránnyal új érték teremtésével, felértékelni a Terézvárost. Sok olyan hely van Budapesten, ahol sürgős beavatkozásra lenne szükség Felvetették többek között, hogy a Belgrád rakpart helyén lehetne egy nagy teraszt építeni, amely a Gellért-hegyre, a Várra néz, művészeti galériákkal, kávéházakkal, zöld felülettel, amely a mögöttes, sűrűn beépített területeket is szolgálja, így turisztikai és a város élete szempontjából is különleges attrakciót tudnának teremteni. Beszéltek arról, hogy a Vérmező maga sincs kihasználva és Budának nincs tulajdonképpen semmiféle központja. Téma volt a soroksári Duna-ág és Észak-Csepel.
A város szellemi és anyagi újjászületéséhez persze kellene egy polgárság, ami remélhető, hogy megvan, vagy éppen szunnyad, s ha a városvezetés a polgári energiákat fel tudja piszkálni, akkor Budapestből fontos hely lehet. Szükség lenne egyfajta új Közmunka Tanácsra, egy stratégiai munkacsoportra is, amely a felmerült építészeti kérdéseket a gazdaság képviselőivel egyetértésben lenne képes kezelni. Megtudtuk, hogy a társaság nyolc évvel ezelőtt alakult, s most megújulást hirdetve várják a tavaszi tisztújító közgyűlés előtt a fiatal érdeklődők jelentkezését, rész-vállalását jövőnk alakításában. A rendezvény házigazdája az Építéstudományi Egyesület volt, elnöke Gerencsér László ismertette szervezetük működését. Eszerint, az egyesület az 1867-ben alakult Magyar Mérnökés Építész Egylet utódszervezetének tekinti magát, jelenlegi neve alatt 1949-től működik, országos szervezettel, mintegy ötezer taggal. Az elmúlt másfél évben 1.200 fiatalt sikerült tagjai sorába vonzani a Budapesti Műszaki Egyetem és a Szent István Egyetem Ybl Miklós karának hallgatói közül, így fiatal, dinamikus gárda kezd kialakulni az egyesület körében. Budapest vonatkozásában már több vitaestet rendeztek az említett időszakban a műszaki egyetem területén. Az előadások, vitaestek után helyet biztosítottak egy beszélgető-fórumnak, s mindezek összegzéseként az egyesület, a Budapesti Műszaki Egyetemmel közösen készen áll rá, hogy egy Budapestről szóló konferenciát megszervezzen, és annak helyet biztosítson, akár nemzetközi résztvevők részvételével is.

vissza a lap tetejére