A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság – mint egyesület - alakuló közgyűlése a Társaság Alapszabályát az alábbiakban állapítja meg:
 

 
1. rész: Általános rendelkezések

1. A Társaság neve: Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság
2. A Társaság székhelye: 1036 Budapest, Lajos u. 103.
3. A Társaság pecsétje: Baross Gábor Társaság 1883-2003
4. A Baross Gábor Társaság jogi személy, működési köre az egész országra kiterjed
 
 
2. rész: A Társaság célja
 

Baross Gábor 120 évvel ezelőtt, 1883-ban lett a közmunka és közlekedésügy államtitkára, majd három évvel később, 1886-tól miniszter. Munkássága, életútja a nemzeti gazdaság stratégiai ágazatainak nemzeti tulajdonba szervezéséhez és tartásához kapcsolódik. Felfogásának, eszmeiségének ápolására, gondolkodásának a jelenlegi körülmények közötti továbbvitelére jött létre a Baross Gábor Társaság.

Baross Gábor hitvallása, hogy a nemzeti gazdaság érdekeinek védelme megköveteli az országos stratégiai ágazatok, ill. intézmények magyar tulajdonban maradását, ill. némelyik állami tulajdonban tartását.

Ennek érdekében a Társaság célja, hogy
- folyamatosan kísérje figyelemmel az állami tulajdonban lévő vállalatok, intézmények és egyéb vagyontárgyak helyzetét, sorsát,
- rendszeresen tájékoztassa a hazai közvéleményt a nemzeti vagyont érintő eseményekről, a tartós állami tulajdon esetleges megszüntetéséről, vagy korlátozásáról és
- kísérje figyelemmel az állami tulajdonból esetleg kikerülő vagyon-tárgyak sorsát.
 

 
3. rész: A Társaság tevékenysége, feladatai
 

A Társaság a céljainak megfelelő alábbi tevékenységeket folytatja:

1. A Társaság folyamatosan és módszeresen figyelemmel kíséri és elemzi a tartósan állami tulajdonban lévő vagyontárgyak helyzetét, értékének alakulását.

2. Kapcsolatot tart minden olyan szervezettel, amely elősegíti a Társaság céljainak megvalósítását.

3. Konferenciák, rendezvények szervezésével elősegíti a nemzeti vagyon kérdésével foglalkozó szervezetekkel, kutatókkal, szakemberekkel, érdeklődőkkel való találkozásokat, a rendszeres kapcsolattartást és tapasztalatcserét.

4. Időszakonként tájékoztatja a közvéleményt, szükség esetén a nyilvánossághoz fordul, amennyiben az a nemzeti vagyon érdekében szükségessé válik.

A Társaság másodlagosan vállalkozási tevékenységet is folytathat. Vállalkozási tevékenységet csak a Társaság céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A gazdálkodás során elért eredményét nem oszthatja fel, azt csak a cél szerinti tevékenységre fordíthatja.

4. rész: A Társaság szervezete és működése
 

1. A Társaság szervei:
a) közgyűlés
b) vezetőség

2. A vezetőség tagjai a tisztségviselők:
a) elnök
b) ügyvezető elnök
c) társelnökök

5. rész: A közgyűlés
 

1. A Társaság legfőbb szervezete a tagok összességét alkotó közgyűlés.

2. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer az elnök hívja össze. Össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével azt írásban igényli. A meghívóban szerepel az ülés helye, ideje, a megtárgyalandó napirend a vonatkozó írásos előterjesztésekkel együtt. A meghívót olyan időben kell kiküldeni, hogy a kézhezvétel és az ülés időpontja között legalább 8 nap időköz legyen.

3. A közgyűlés nyilvános. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazatra jogosult tagoknak több mint a fele jelen van. Ha a közgyűlést határozatképtelenség miatt el kell halasztani, a másodízben 8 napon túl összehívott közgyűlés az eredeti napirend kérdéseiben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, amennyiben az eredeti meghívóban a tagokat erre figyelmeztették.
A közgyűlést az elnök vagy az általa felkért vezetőségi tag vezeti.

4. Határozatait a közgyűlés az Alapszabályban rögzített kivételeken kívül nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

5. A közgyűlés választja meg 4 évre a Társaság tisztségviselőit. Megválasztottnak a legtöbb szavazatot elért jelölteket kell tekinteni.

6. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.

7. Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az Alapszabály megállapítása, módosítása
b) az éves beszámoló jóváhagyása
c) az évi költségvetés meghatározása
d) a Társaságnak más társadalmi szervezettel való egyesülésének vagy feloszlásának kimondása
e) a tisztségviselők megválasztása
f) a tagsági díj mértékének meghatározása
g) elismerések, jutalmak adományozása a vezetőség javaslata alapján
h) döntés mindazon ügyekben, amelyeket az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal
i) az elsőfokú vezetőségi döntés elleni fellebbezés elbírálása, a jogerős döntés meghozatala.

8. Az a), d) kérdésekben a határozatképes közgyűlés kétharmados, a többi kérdés eldöntéséhez egyszerű, nyílt szótöbbségű szavazatra van szükség.

9. A közgyűlésről minden esetben részletes jegyzőkönyv készül. A közgyűlés által hozott azon határozatokat, amelyek a Társaság által nyújtott szolgáltatásokat, rendezvényeket, pályázati lehetőségeket tartalmazzák, országos terjesztésű kiadványokban hozza nyilvánosságra.
  

6. rész: A Vezetőség
 

A Társaság ügyintéző és képviseleti szerve a vezetőség.

1. A vezetőség a Társaság tisztségviselőiből:
1 elnökből,
1 ügyvezető elnökből,
3 társelnökből álló testület,
amelyet a közgyűlés 4 éves időtartamra választ. Munkáját az elnök irányítja. A Vezetőség tevékenységéről a közgyűlésnek köteles beszámolni. A Vezetőség szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik. A vezetőség üléseit az elnök hívja össze. a vezetőségi ülések nyilvánosak. A vezetőségi ülések akkor határozatképesek, ha a vezetőség tagjainak több mint a fele jelen van. A vezetőség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

Nem lehet a vezetőség tagja, akit a közügyek gyakorlásától eltiltottak!

2. A vezetőség főbb feladatai:

a) a Társaság céljainak megvalósítása érdekében szervezi és irányítja a Társaság munkáját
b) éves munka- és költségvetési tervet készít
c) szükség esetén szakmai munkacsoportokat, tagozatokat alakít a Társaság tagjaiból
d) dönt a Társaságot érintő minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés vagy a Társaság más szervének kizárólagos hatáskörébe
e) dönt a tagfelvételi kérelmek és a tagsági viszony megszüntetése ügyében, határozata ellen annak kézhezvételét követő 15 napon belül a közgyűléshez lehet fellebbezni
f) elkészíti az éves beszámolót és a költségvetést, melyet a közgyűlés elé terjeszt jóváhagyásra, ill. elfogadásra
g) a Társaság Alapszabályban foglalt céljaival és feladataival összhangban a Társaság nevében állásfoglalásokat, nyilatkozatokat fogalmaz meg és a Társaság tagjainak egyidejű tájékoztatásával azokat nyilvánosságra is hozhatja
h) javaslatot tesz elismerések és jutalmak adományozásáról a közgyűlésnek

3. Társaság képviselete:
A Társaságot a hatóságok és más szervek, személyek előtt az elnök és az ügyvezető elnök önállóan, a bármelyik két társelnök együttesen jogosult képviselni.

4. Bankszámla feletti rendelkezésre önállóan az elnök és az ügyvezető elnök jogosult.

5. A vezetőségre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:

A vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akiknek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont) – (továbbiakban együtt: hozzátartozó) – a határozat alapján
a) a Társasággal szemben bármilyen kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,
b) a Társaságtól bármely más előnyben részesül, illetve bármilyen megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.
  

7. rész: Elnök, ügyvezető elnök
 

1. Elnök
A Társaság képviselője az elnök.
Az elnök a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. az elnök az ügyvezető elnök közreműködésével látja el a Társaság általános vezetését.

Ennek keretében:
- két közgyűlés között folyamatosan irányítja a vezetőség munkáját, és minden fórumon képviseli a Társaságot, a képviselettel megbízhatja a vezetőség valamelyik tagját,
- kitűzi a vezetőségi ülések idejét, vezeti az üléseket, meghatározza azok napirendjét, gondoskodik az ott hozott határozatok végrehajtásáról,
- felelős a Társaság törvényes és alapszabályszerű működéséért,
- bankszámla feletti önálló rendelkezési joga van,
- önállóan képviseli a Társaságot a hatóságok és más szervek, személyek előtt,
- dönt és intézkedik minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés, a vezetőség, illetve más szerv, személy hatáskörébe.

2. Ügyvezető elnök
A Társaság képviselője az ügyvezető elnök, aki a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.
Az ügyvezető elnök
- önállóan képviseli a Társaságot
- szervezi a Társaság munkáját, végzi az adminisztratív ügyintézést,
- gondoskodik a Társaság működésének személyi és tárgyi feltételeiről,
- közreműködik az éves beszámoló elkészítésében,
- bankszámla feletti önálló rendelkezési joga van,
- gondoskodik a közgyűlés és a vezetőség elé kerülő előterjesztések kidolgozásáról, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről, nyilvántartásáról, megőrzéséről,
intézkedik a vezető testület határozatainak végrehajtása érdekében,
- gondoskodik a tudomására jutott hiányosságok megszüntetéséről.
Erről tájékoztatja az elnököt és a vezetőséget.

Társelnökök feladata
- Az elnök, illetve ügyvezető elnök távollétében, vagy akadályoztatása esetén bármelyik két társelnök együttesen jogosult a helyettesítésükre.
  

8. rész: Szakmai munkacsoportok
 

1. A tagok érdeklődésüknek megfelelően szakmai munkacsoportokat, tagozatokat hozhatnak létre. A tagozatok megalakulását – a cél megjelölésével – a vezetőség engedélyezi, ill. hagyja jóvá.

2. Ilyen csoportokat a vezetőség is létrehozhat egy-egy alkalmi feladat végrehajtására.
  

9. rész: Tagsági viszony keletkezése, megszűnése
 

1. A társaság
- rendes és
- tiszteletbeli tagokból áll.

2. Rendes tag lehet minden olyan természetes vagy jogi személy, aki a Társaság Alapszabályát elfogadja, fizeti a megállapított tagsági díjat, és kész közreműködni a Társaság munkájában. Jogi személy helyett képviselője jár el.

3. Tiszteletbeli tag lehet az a személy, akit a közgyűlés a társaság céljainak megfelelő különlegesen kiemelkedő munkásságáért erre érdemesnek nyilvánít, erről nyílt szavazással, egyszerű többséggel döntenek.

4. Minden rendes tag felvételről a Vezetőség dönt. Határozata ellen az érintettek a kézhezvételt követő 15 napon belül közgyűléshez jogosultak fellebbezni. A tagságról a belépési nyilatkozatok alapján a vezetőség nyilvántartást vezet.

5. A tagsági viszony megszűnik:
a) ha a tag a Társaságból kilép és ezt írásban bejelenti,
b) ha a tag meghal,
c) ha a tagot a Társaság a tagjai közül a Vezetőség törli.

A Vezetőség törli a tagok közül azt, aki az előzetes írásbeli figyelmeztetést követően sem tesz eleget tagsági díjfizetési kötelezettségének.
  

10. rész: A tagsági jogok és kötelezettségek
 

1. Szavazati, javaslattevő és véleményezési joga van
- minden rendes tagnak.
A Társaság rendes tagjai azonos szavazati joggal rendelkeznek, választhatnak és választhatók. Jogi személy helyett a képviselője jár el.

2. Javaslattevő és véleményezési jog van
- minden tiszteletbeli tagnak.

3. A rendes tag kötelezettségei:
a) közreműködik a Társaság céljainak és feladatainak megvalósításában, részt vesz a Társaság rendezvényein,
b) betartja az alapszabályt és a Társaság szerveinek határozatait,
c) rendszeresen fizeti a tagdíjat.

4. A tiszteletbeli tag segíti a Társaság munkáját, rendszeresen részt vesz a rendezvényein. A tiszteletbeli tagok kötelezettsége az Alapszabály tiszteletben tartása és betartása.
  

11. rész: A Társaság gazdálkodása
 

Társaság a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a Társaság tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

A Társaság a céljainak megvalósítása és a gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében vállalkozási tevékenységet is folytathat.

1. A Társaság bevételei:
a) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól kapott támogatás, illetve adomány
b) a Társaság cél szerinti tevékenységének folytatásából származó bevétel
c) az egyéb tevékenység folytatásából, ill. a vállalkozásból származó bevétel
d) tagdíj (amelyet minden év május 31.-ig kell a pénztárba befizetni)

2. A Társaság költségei másodlagos jellegűek a célhoz képest:
a) a Társaság cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)
b) az egyéb tevékenységben felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)

A társaság nyilvántartásaira az irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

3. Vagyonával a Társaság a hatályos pénzügyi szabályok, az Alapszabály és az éves költségvetés alapján gazdálkodik.

12. rész: Vegyes rendelkezések
 

1. A Társaság a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

2. A Társaság megszűnése
A Társaság feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, ill. megszűnésének megállapításával szűnik meg.

3. A Társaság megszűnése esetén vagyonát – a hitelezők kielégítése után – közérdekű célra kell fordítsa. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni. Az ezzel kapcsolatos teendő ellátása a felszámolók feladata.

4. A Társaság politikamentes tevékenységet végez, politikai pártokat nem támogat és tőlük támogatást nem fogad el.

5. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Ptk., az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és az egyesületek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.
  

Záradék
 

Ezt az Alapszabályt a 2003. június 5.-én tartott alakuló ülés elfogadta.